Ha még nem beszélsz bringásul, egy biciklisboltban hamar elveszettnek érezheted magad az ismeretlen kategóriák és szakszavak erdejében.

De van egy jó hírünk! Nem kell bebifláznod a kerékpáros szótárt, sem okleveles kerékpár-tudorrá válnod ahhoz, hogy olyan bringát találj magadnak, amivel hosszú ideig és boldogan gurulhatsz! Sőt. Ha a bicajvásárlás előtt sikerül megválaszolnod magadnak az alábbi három lényeges kérdést, a bringásboltban már magabiztosan fogsz mozogni, kérdezni – és ami lényeges – választani!

1. Milyen típusú bicajt szeretnék?

A kérdésre elsősorban akkor tudsz válaszolni, ha már most tudod, hogy hol (milyen terepen, domborzati viszonyok között) és milyen gyakorisággal (mindennap a városban, alkalmanként a nagyihoz, hétvégenként a természetben, stb.) fogsz tekerni.

Az azonos típusú és felszereltségű kerékpárok általában hasonló árfekvésűek. A jobb minőségű alkatrészekkel felszereltek drágábbak, azonban kisebb a szervizköltségük, emellett kellemesebb, kényelmesebb a használatuk. Napi használatra mindenképpen ezeket ajánljuk.

Más igényeknek kell megfelelnie egy biciklinek aszfalton, földúton, erdei ösvényeken, vagy ezek kombinációján. Íme egy egyszerű kis táblázat, ami segíthet neked a döntésben:

FelületBicikli típus
Betonút, bicikliútOrszágúti, hibrid/treking, e-bike
Rossz minőségű, kátyús útfelületHibrid/trekking és e-bike
All-road (aszfalttól a dzsindzsásig)Gravel, hibrid/treking és túra
Földút, ösvényekMountainbike és e-bike

Nézzük végig, milyen bicikli alaptípusok közül tudsz választani!

• Országúti kerékpár

Fitnesz célokra, városi közlekedésre, hétvégi hosszabb távokra, túrákra és versenyekre tervezett kerékpárok. Általában kosszarvra emlékeztető formájú kormánnyal vannak ellátva. A bringás tekerés közben előre hajol a nyeregben, ami – bár nem a legkényelmesebb – egyértelműen aerodinamikai szempontokat szolgál. Városban manapság egyre több, egészen keskeny és egyenes kormánnyal felszerelt (amúgy országúti) vázat láthatunk. Az ilyen vázak célja, hogy megkönnyítsék a városi terepakadályok közti kacskaringózást. Az országúti kerekek azonban így is megsínylik a rosszminőségű aszfaltutakat, padkákat. Ilyen bicajjal akkor vágjunk bele a városi bringázásba, ha az ún. nyolcas kihúzásának nagymesterei, és egyben időmilliomosok is vagyunk.

Az országúti kategóriának mára számtalan altípusa alakult ki. Ilyenek például az endurance, cyclocross, gravel, touring – hogy csak párat említsünk. Ezek közül egyesek országútra, aszfaltra (outi, cyclocross), mások erdei ösvényekre, murvás útra (gravel) vagy ezek kombinációira lettek kifejlesztve (túra).

• Mountain Bike

A jó öreg monti… Ezeket az igahordókat arra tervezték, hogy a legegyenetlenebb terepeken is viszonylag kényelmesen hajthassuk őket. Vastagabb, bordázottabb kerekei, masszív első teleszkópjai, az egyenes tartást lehetővé tevő vázgeometriája mind erre predestinálják. Egyes daraboknak csak az első, másoknak a hátsó villája is teleszkópos. A montik első fogaskerekei (tányérok, általában 3 fokozattal) és hátsó fogaskerekei (racsni, 7-1 fokozattal) között kisebb az átétel, így könnyebb velük felfelé haladni. Komolyabb erdei emelkedőket csak így hódíthatunk meg. A kategórián belül is számtalan változat ismert: cross-country, trail, fatbike, és még sokan mások…

• Hibrid vagy Fitnesz bike

Városban suhanó, ugyanakkor enyhébb terepekkel is megbirkózó bringát keresve a hibrid az ideális választás. Mivel városi használat mellett főleg hobbi sportolásra használják, fitnesz bike-nak is hívják. Az országútinál jóval egyenesebb tartást tesznek lehetővé, miközben a 28-cas, 29-ces – nagyobb méretű – kerekekkel tempósan haladhatunk. A gyorsaság biztosítása érdekében a legtöbbnek nincsen teleszkópja. Ha a gyorsaság mellett a rázósabb terep is vonz, érdemes első teleszkóppal használni. Ez ugyan visszavesz a gép sebességéből és valamivel nehezebb is lesz a bicaj, ezeket a hátrányokat ugyanakkor kellemesebb, kényelmesebb hajtással kompenzálja a hibrid.

• A csodabogarak

Mint mindenütt, természetesen a biciklik társadalmának is megvannak a maga különc példányai, amelyek egyik kategóriába se igazán illenek bele.

Ilyen például a fekvőkerékpár,

.. vagy a cargo bike

a szíjhajtásos biciklik is üde színfolt, és egy folding bike-ról se biztos, hogy összehajtott állapotában sokan elsőre megmondják, hogy mire való…

Ez utóbbi csodabogárnál azért meg kell jegyezni azt is, hogy ideális választás azoknak, akiknek túl nagy távot kellene megtenniük otthonuk és a munkahelyük között, ugyanis az összehajtható bringák manapság egész aprók már…


2. Milyen méretű bicajt szeretnék?

Mint tudjuk, a méret nem számít… Az élet számos területén ez bizonyosan igaz. A bringák terén azonban cseppet sem!

Egy nem megfelelő méretű bicikli – amellett, hogy a tekerés élményét rontja – olyan fiziológiai problémákat okozhat (ízületek, idegek, egyes testrészek, izmok, izomcsoportok túlzott terhelése) melyeknek épp a javítása volna az eredeti célunk. A méretválasztást nagyban megkönnyíti, ha ismerjük a (pl. alábbi) bringás mérettáblázatot:

Kép forrása: bringaland.hu

3. Milyen felszereltségű bringát szeretnék?

Ahogy már jeleztük, nem kell, hogy a bringás nyelv és kütyük szakavatott tudorává válj!

Néhány alkatrész tulajdonságaival ezzel együtt jó, ha tisztában vagy. Ha másért nem azért, hogy eldönthesd, szükséged van-e rá.

Teleszkóp A teleszkópos bringák közül vannak összteleszkópospok, és olyanok, amelyek csak elől rugóznak. Az összteleszkópos kerékpár kényelmesebb lesz, és drágább, miközben az első teleszkópos valamivel kevésbé nyeli el az út egyenetlenségeit, viszont olcsóbb. Városban, aszfalton – hacsak nem nagyon drámaiak az útviszonyok – általában nincs szükség teleszkópra. A merev villás bringák előnye, hogy az erő, amit belepedálozol a járgányba, 100%-osan hasznosul.

Váz A paripa alapanyaga sem lényegtelen! Az extrakönnyű karbonvázakkal hatalmas élmény a suhanás, ugyanakkor ez árban jelentős ugrást jelent. Az alumínium biciklik ára igen változó. Egyes alumínium vázak mind súlyban, mind árban megközelítik a karbont.

Sebességváltó A bicajok sebességváltói is jelentős eltéréseket mutatnak, mind teljesítmény, mind ár tekintetében. Az első váltón két, vagy három lánctányér (nagyobb fogaskerekek), hátul pedig 7-11 kisebb fogaskerék (fogaskoszorú, vagy racsni) található. Egy 9 fokozatú hátsó váltóval már minden terepen és emelkedőn kényelmesen haladhatunk. Összességében elegendő, ha tudod, hogy minél kisebb áttétellel tekersz, annál kevésbé kell erőlködnöd.

Kerékméret Ez is olyan részlet, amit erősen determinál, hogy milyen típusú bringát választasz. Manapság a legtöbb mountainbike-on 27,5-ös, vagy 29-es méretű kerekeket találunk. Ár szempontjából ennek kevés jelentősége van, viszont logikusan minél kisebb a kerék, annál többet kell tekerni, hogy eljussunk vele A-ból B-be. Már sejtheted, hogy a bringázást tekintve általában a kényelem és hatékonyság közül kell választanunk. Nincs ez másként a kerékméret kapcsán sem.

Fék Manapság a legtöbb biciklit tárcsafékkel készül. A tárcsafék a hagyományos gumi fékbetéteknél hatékonyabb, így természetesen drágább is. Ami a klasszikus fékbetétek mellett szól, hogy magunk is könnyebben megoldhatjuk velük a fékcserét. Ugyanakkor gyakrabban is lesz szükségünk rá, mintha tárcsafékkel közlekednénk.

Új vs. használt bicikli Milyet vegyél? Ez az örök dilemma. Nagyon jó minőségű használt bringákat lehet kapni boltokban és interneten egyaránt. Általánosságban elmondható, hogy egy új bicikli árából egy-két nagyságrenddel jobb felszereltségű használtat vehetünk. Kezdőként mégis érdemesebb új biciklit venned. Az egyre bővülő használtbringa piacon ráérsz majd akkor szerencsét próbálni, mikor már ismered az egyes alkatrészek számodra nyújtott előnyeit, vagy épp a hátrányait.

Az elektromos szerkezetek arzenáljáról szándékosan nem ejtettünk itt szót. Ezt külön Online Tudástár bejegyzésben tesszük meg a későbbiekben.

Látogass vissza oldalunkra később is, hiszen a kihívás ideje alatt folyamatosan bővül a kerékpározással kapcsolatos Mozgástér Online Tudástár!

%d bloggers like this: