A kutatások már régóta mutatják, hogy az olyan vírusok elleni oltások, mint az influenza, a hepatitis B, valamint a tetanusz és a veszettség elleni oltások nem annyira hatékonyak az elhízott felnőtteknél, mint vékonyabb társaiknál.

Most pedig, mikor az emberek világszerte a COVID-19 járványt megfékező oltásokban bíznak, szakmai körökben máris felmerült az aggodalom: elhízott betegek esetében, a koronavírusra kifejlesztett oltások hatékonysága sem elég megbízható.

“A túlsúlyosakkal korábban vakcinákkal történt tesztelésekből tudjuk, hogy ezek az emberek nem reagálnak megfelelően az oltásokra” – mondta Dr. Matthew B. Laurens, a Maryland Egyetem Orvostudományi Egyetemének koronavírus vakcinakísérleteinek egyik vezető kutatója

Ennek a jelenségnek a bizonyítéka egészen 1985-ig nyúlik vissza, amikor Észak-Karolinában kórházi alkalmazottak százait oltották be hepatitis B ellen, majd tanulmányozták, hogyan válaszol rá az immunrendszerük. A kutatók azt találták, hogy az oltás kétszer nagyobb valószínűséggel bukott el a magasabb testtömeg indexű alkalmazottaknál – vagyis nem nyújtott megfelelő védelmet a hepatitis B ellen – az alacsonyabb BMI-vel (angol: Body Mass Index) rendelkező kollégáikhoz képest.

Tipp: ITT te is kiszámolhatod saját testömegindexed!

2017-ben az észak-karolinai egyetem kutatói hasonló eredményekről számoltak be influenzás betegekkel kapcsolatban.

A tanulmányban több mint 1000 résztvevő vizsgálata után úgy találták, hogy az influenza ellen beoltott elhízott felnőtteknél kétszer akkora valószínűséggel alakul ki influenza vagy influenza-szerű megbetegedés mint a normális testsúllyal rendelkező résztvevőknél.

“Tudomásul kell vennünk, hogy bár a COVID-19 elleni oltást folyamatosan fejlesztjük, előfordulhat, hogy nem minden populációban működik, ide értve az elhízottakat is. Tehát van okunk az aggodalomra “

– mondta Laurens.

A szakértők számára még ma sem teljesen világos, hogy az oltások miért nem működnek olyan jól az elhízott betegeknél.

Az egyik elmélet szerint, az immunizáláshoz szokásosan használt egy hüvelykes (2,54 cm) tű, egyszerűen nem elég hosszú az elhízott felnőttek számára. A bőr alatti zsírréteg vastagsága miatt a tű nem éri el az alatta lévő izomzatot, ahol pedig az oltófolyadék optimálisan fejthetné ki hatását.

Egy másik elmélet szerint, az elhízott felnőtteknek a megnövekedett testtömegük miatt nagyobb adagra – vagy akár emlékeztető oltásra – lehet szükségük, hogy immunrendszerük megfelelően felkészüljön a vírus elleni küzdelemre.

A harmadik elmélet az elhízott betegek immunrendszerének működésével kapcsolatos. Az elhízás krónikus gyulladásos állapotot vált ki az ember szervezetében, és ez az állandó, alacsony szintű gyulladás gátolhatja egyes vakcinák működését.

A KSH adatai szerint 2019-ben a magyar lakosság 58%-ának volt súlytöbblete.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) 2017-es jelentésében Európában listavezetők, a világ összes országa között pedig a 4. helyen álltunk a legkövérebb nemzetek sorában. A jelentésben csak az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzte meg Magyarországot.

Sajnos a helyzet azóta sem sokat javult. Szorosan az elhízási adatokhoz tartozik, hogy a magyarok 53 százaléka semmilyen szabadidőst mozgást nem végez, és alig egynegyedük, aki havonta 1-3 alkalommal sportol valamit. Vagyis, gyakorlatilag a magyar emberek háromnegyede inaktív, mozgásszegény életet él.

Bízhatunk az orvostudományban, oltásokban, gyógyszerekben. De, ha valóban tenni akarunk magunkért és az egészségünkért, akkor nincs mese: rendszeresen sportolnunk, mozognunk kell!


Borítókép: khn.org

%d bloggers like this: