Ha edzésről van szó, a COVID-19-en enyhébb tünetekkel átesett – főként fiatalabb – sportolók azok, akik hajlamosak túl gyorsan tovább lépni a betegségen.
Pláne most, mikor minden porcikánkban érezzük a tavasz bizsergését! Azonban a koronavírusból gyógyulva csak fokozatosan szabad visszatérnünk a korábban megszokott edzésrutinunkhoz, hogy elkerülhessük a szívizomgyulladás vagy a szívritmuszavar kockázatát – állítja Prof. Martin Halle, sportkardiológus.
Mivel a COVID-19 enyhe vagy tünetmentes lefolyású sok szabadidős és élsportolónál, ők a lehető legrövidebb sportszünet után szeretnék újra folytatni az edzéseket. Ráadásul számos sportoló tapasztalja az edzők, csapattársak vagy edzőpartnerek felől érkező nyomást.
A türelmetlenség olyan egészségügyi kockázat, melyet nem szabad alábecsülni.
Az influenzajárványok tapasztalatai alapján már tudjuk: komoly rizikót vállalunk, ha úgy kezdünk bele az aktív életbe, hogy még nem gyógyultunk fel teljesen. A vírus gyorsabban és mélyebben hatolhat be a légzőrendszerünkbe és ott elszaporodva súlyos szövődményekhez vezethet – magyarázza a professzor.
A koronavírus megbetegedés enyhe vagy tünetektől mentes lefolyásai különösen bonyolultak. Azt gondolhatnánk, hogy egy rövid szünet után újra olyanok vagyunk, mint azelőtt… de ez az érzet csalóka. Még túl keveset tudunk arról, hogy a következményként fellépő károsodások mennyire súlyosak, hogy maradandók lesznek-e, vagy egyszerűen csak a regenerálódás igényel a tervezettnél hosszabb időt.
Halle professzor gyakorlati munkájában több olyan sportolóval is találkozott, akik már nem tudták a normaként megszokott saját teljesítményüket elérni, miután átestek a betegségen. A professzor szerint a szívdobogás és a terhelés alatt fellépő légszomj a leggyakoribb tünetek, amelyeket a betegség után is tartósan észleltek a sportolók.
Minden COVID-19-ből felgyógyult beteg számára ajánlott EKG-t csináltatni, mielőtt visszatérne a rendszeres edzéshez!
A koronavírus tüdőgyulladást, belgyógyászati és reumatikus tüneteket okozhat és hatással lehet a szív- és érrendszerünkre is.
A tartós és progresszív légzőszervi tünetek tüdőembóliára, tüdőgyulladásra vagy gyulladás utáni hörgőszűkületre utalhatnak, amit szakembernek kell kizárnia. A COVID-19 egyéb tünetei (pl. a gyomor és bélrendszer működésének zavarát jelző vagy reumás jellegű tünetek) szintén diagnosztikát és szakembert igényelnek.
Az enyhe vagy közepesen súlyos járóbetegként kezelt fertőzötteknél ritkán alakulnak ki szívizomkárosodások és tromboembóliás szövődmények. Azonban annak érdekében, hogy kizárhassuk a szívizomgyulladást, a Sportorvos Társaságok Európai Szövetsége (EFSMA) azt tanácsolja, hogy minden fertőzésen átesett személy menjen el EKG vizsgálatra az edzések újrakezdése előtt – még akkor is, ha a betegség alatt csak egészen enyhe tüneteket vagy épp semmilyen tünetet nem észlelt magán.
Fokozatos felépülés
Az EFSMA négy fázisos ajánlása a betegség utáni felépüléshez
A betegség utáni fizikai aktivitás elkezdésének alapvető követelménye, hogy legalább hét napig tünetmentesek legyünk – hangsúlyozza a Szövetség.
Az ezt követő edzésprogram célja, hogy a betegségen átesett személy visszaszerezze a betegség előtti fizikai teljesítőképességét, kondícióját. A siker érdekében a Szövetség brit kollégái négy szakaszra felosztott időszakokat javasolnak. Mindegyik időszak legalább egy hétig tart, de ha szükséges – pl. új vagy visszatérő tüneteket észlelünk – az adott időszak kitolható.
A szakemberek az első szakaszban – vagyis az első héten – minimális fizikai megterhelés mellett stretchinget (nyújtó gyakorlatokat), egyensúly- és légzőgyakorlatokat javasolnak.
A második szakaszban olyan könnyű tevékenységeket ajánlanak, mint a séta, a házimunka, a kertészkedés vagy a jóga. Az aktivitások ezen fázisában már képesnek kell lennünk minden nehézség (légszomj, fáradékonyság) nélkül társalogni, és legalább fél óra olyan sétára, amit nem érzünk többnek könnyű erőfeszítésnél.
A harmadik szakasz két ötperces edzésegységgel kezdődik (pl. gyors séta, lépcsőzés, kocogás) pár perces köztes szünettel. Az edzésidőt naponta egy egységgel növeljük, amíg végül el nem érjük a fél órát. Figyeljük testünk jelzéseit: az aktivitás nem okozhat kellemetlenséget, fájdalmat, kifulladást!
A negyedik szakaszban minden második nap koordinációs és erőnléti edzés szerepel a programban. Ez az utolsó felkészülési hét, a korábban már megszokott sporttevékenység elkezdéséhez.
Óvatosan a túlzott ambíciókkal!
A sportszünet önmagában nem nyújt teljes biztonságot.
A Sportorvos Társaságok Európai Szövetsége mindenkit óvatosságra int a túlzott ambícióktól: az edzéseket csak akkor szabad folytatnunk, ha a gyakorlatok utáni napon nem jelentkeztek új vagy visszatérő tünetek. Súlyos légszomj, szédülés, hőemelkedés, láz, letargia vagy mellkasi fájdalom esetén le kell állnunk az edzéssel és orvoshoz kell forduljunk!
A Halle professzor által vezetett müncheni Műszaki Egyetem sportkardiológiai központja továbbá hangsúlyozza: A sport szüneteltetése önmagában nem nyújt teljes biztonságot. Az esetleges egészségügyi kockázatok megbízható kizárása érdekében tanácsos a munkába/edzéshez való visszatérés előtt szakembert (sportorvost, kardiológust, háziorvost) is felkeresni az alapos kivizsgálás érdekében.
Képek forrása: freepik.com, shutterstock.com
You must be logged in to post a comment.