Az emberiség egy klíma- és ökológiai katasztrófa felé sodródó világot hagy az utókor számára.

Viszont még nem késő változtatnunk, hogy legalább a jövő generációi számára élhető(bb) jövőt biztosítsunk. A Zöldunió online kiadványa a következményekkel való szembenézést is segítve az alapfogalmak és a tendenciák rövid bemutatásán keresztül ad előrejelzést 2021-re vonatkozóan.

Amikor először került be a média fősodrába az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) majd néhány napra rá a WWF 2018-as jelentéseinek apokaliptikusnak ható ténymegállapításai, még azok is elgondolkodtak, akik korábban nem követték nyomon a környezetvédelemmel, fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatos híreket. Ez idő tájt tudatosult sokakban, hogy a negatív folyamatok felgyorsulásával valójában már nem is az unokáink, hanem gyermekeink élhető jövője a tét. Sokan pedig ekkor eszméltek rá, hogy a krízis okozói a 20. század egyre inkább túlfogyasztó – elsősorban fejlett – társadalmai, ideértve a globális fogyasztói igényeket kiszolgáló – és egyben formáló – korabeli multinacionális vállalati ideológiát és a tömegtájékoztatást is. 

A ma látható tendenciák évtizedek óta ismertek voltak, számos környezetvédelmi szervezet, aktivista és tudós emelte fel szavát már az ötvenes években is. Például Teller Ede atomtudós 1959-ben – az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon – a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat. Mindhiába. 

Azóta a világnépesség és a fogyasztás egyre csak növekszik. A legtehetősebbek még gazdagabbá válnak, ugyanakkor lehetőségeikhez képest legtöbbjük mondhatni nem tesz semmit, vagy épp profitál is abból a válságból melynek előidézéséhez maga is akaratlanul hozzájárult. A fejlett országok középosztályai hanyatlóban vannak, a fejlődő régiók mindinkább elszegényedő alsórétegei pedig immáron elsőként tapasztalják meg a következményeket.

Tény tehát, hogy az emberiség a természeti források felélésével és kihasználásával egy klíma- és ökológiai katasztrófa felé sodródó világot hagy az utókor számára. 

Viszont még nem késő változtatnunk, hogy a jövő generációi számára élhető(bb) jövőt biztosítsunk. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a globális szintű eredményes együttműködés a kormányok, a vállalatok és a tudomány képviselői között, és szükséges, hogy egyénileg is összefogjunk és kiálljunk a változások szorgalmazásáért, melynek első lépése, hogy szembenézünk a következményekkel.

Az esélyeink jók, hiszen mint már az elmúlt években – különösen a 2015 évi párizsi klímacsúcs óta – megtapasztalhattuk, az élet minden területén egyre inkább fókuszba kerül a fenntarthatóság és a környezettudatosság, a COVID-19 világjárvány pedig – ami miatt sokaknak az élet szinte minden területét új alapokra kellett helyezniük – már bebizonyította: képesek vagyunk az összefogásra.

Zöldunió online kiadványa a következményekkel való szembenézést is segítve az alapfogalmak és a tendenciák rövid bemutatásán keresztül ad előrejelzést a globálisan és lokálisan ható folyamatokról 2021-re vonatkozóan. A tanulmány jelenünkben is egyedülálló vállalkozásnak számít a környezeti hatások előrejelzésében, korábban nem készült még ilyen átfogó anyag a témában.

Készült mindazoknak, akiket érdekel Földünk jövője, és akik a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tartalmakat rendszeresebben fogyasztják – valamint gyártják: így a média valamint az oktatás számára is.

A Zöldunió előrejelzése ide kattintva is letölthető.


“A természetben nincsenek sem jutalmak sem büntetések: következmények vannak.” – Robert Green Ingersoll

1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg.

2020-ban sebezhetőségünkre figyelmeztetett a Természet: a koronavírus-járvány miatt tavaly óta digitális (önszerveződő, közösségépítő) eseményként kerül megrendezésre a Föld napja.

%d bloggers like this: