A mozgásszervi betegségek a leggyakoribb, munkával összefüggő egészségi problémák Európában.
A felnőtt európai népesség fele szenved valamilyen havi rendszerességgel visszatérő mozgásszervi fájdalmtól, a korai nyugdíjaztatások 60%-áért is ilyen betegségek felelősek.
A derékfájás a táppénzes napok második leggyakoribb oka. Magyarországon a mozgásszervi betegségeken belül a derék- vagy hátfájástól szenvednek a legtöbben (21%), tízből hatan gyógyszert is szednek.
De mik azok a mozgásszervi betegségek?
A mozgásszervrendszer csontokból, ízületekből, izmokból, szalagokból, inakból, ínhüvelyekből, s az ezeket ellátó erekből és idegekből áll.
A mozgásszervi betegségek azoknak a nem traumás betegségeknek a csoportja, melyek ezeket a területeket érintik. A direkt trauma által fellépő mozgásszervrendszeri sérülések (pl. elesés, ütés, ütközés, erőszakos cselekedetek) nem tartoznak ide.
A mozgásszervek nem traumás eredetű megbetegedésének első tünete általában a fájdalom, amely lehet ízületi, csonti vagy lágyrész eredetű. Megjelenhetnek anatómiai elváltozások is (duzzanat, bőrpír, meleg tapintás, deformitás) és a fájdalom mellett felléphet tartós funkció- és alvászavar. A beteg fizikai – és gyakorta mentális – állapotának romlása idővel mozgásszervi korlátozottsághoz vezet, ami a beteg életminőségének csökkenését eredményezi.
Leggyakoribb mozgásszervi panaszok: nyak-, hát-, derékfájdalom, vállfájdalom, fejfájás, térd fájdalom, térdszalag problémák, térdízületi porckopás, csípőfájdalom, csípőízületi kopás, könyökfájdalom (többnyire tenisz- vagy golfkönyök), lúdtalp, saroktáji fájdalom, kéz-, csuklófájdalom
Miért alakulnak ki mozgásszervi megbetegedések?
A modern kor nem kedvez az emberek mozgásszervi állapotának. A mozgásszegény (ülő) életmód, a telefon, vagy a számítógép folyamatos nyomkodása, az így rögzülő tartáshibák, a nem megfelelő étrend, az ezekkel kialakuló túlsúly/elhízás, a túlzott alkohol fogyasztás, a dohányzás, az alacsony vitamin bevitel, a szteroid tartalmú gyógyszerek szedése, a stresszes életmód is mind oka lehet a megbetegedésnek.
Prognózisok szerint a mozgásszervi betegek számának erőteljes növekedése várható az elkövetkezendő években, részben a népesség elöregedése, részint pedig a már említett civilizációs ártalmak következtében.
Az esetek nagy részében a helytelen életmód okolható a panaszok kialakulásáért
Dr. Moravcsik Bence Balázs ortopéd szakorvos, orvos igazgató szerint „a mozgásszegény, helytelen testtartással és sok üléssel járó életmód több mozgásszervi betegség kialakulásáért okolható, a tendenciák pedig azt mutatják, hogy egyre fiatalabb korosztályokat is érintenek.”
“A derék-, hát- és nyaki fájdalom mögött ráadásul lehet gerincsérv, isiász vagy piriformisz szindróma is, kísérőjelensége lehet egy elviselhetetlen migrén a nyakizmokat érintő krónikus izommerevség miatt, de előfutára lehet csontritkulásnak is. Ugyancsak kialakulhat tenisz- és golfkönyök izomfeszülés és rövidülés miatt, vagy kézfájdalom a sok mobilozás, számítógépezés miatt. Nem lehet persze általánosítani. Minden panaszt ki kell vizsgálni manuálisan és képalkotó eszközök, így röntgen és MR segítségével. Az emberi testben minden mindennel összefügg, ha valahol megbomlik az egyensúly, a szervezet máshol kezd kompenzálni, kialakítva ezzel újabb problémákat” – fogalmaz a szakorvos.
Kétféle kezelési lehetőségünk van: gyógyszerrel és anélkül
Gyógyszeres kezelések során számos gyógyszer csoportot felhasználhatunk.
A diagnózis felállításáig a tüneteket csökkenteni kell, erre leggyakrabban fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket és izomlazítókat alkalmazhatunk. Ezeket, pár esetben, célzott terápiának is tekinthetjük, amellett használhatunk még porcregenerálókat, csontritkulás elleni szereket, immunrendszerre ható szereket illetve biológiai terápiát is. A gyógyszer készítmények adhatók tabletta, intramusculáris 8izomba adott) injekció, intraartikuláris (ízületen belüli) injekció, subcutan (bőr alatti) injekció, infúzió, krém, gél, pakolás stb. formában is. Amennyiben a tünetek konzervatívan nem enyhíthetők, műtéti beavatkozások is szóba jöhetnek (pl. csípő és térd protézis, porckorong műtét).
Nem gyógyszeres terápia során először is életmódbeli és étrendi tanácsokkal kell ellátni a beteget.
Ilyen lehet például a gyulladt ízület nyugalomba helyezése, fektetése, hideg borogatása, testsúlycsökkentés, rendszeres testmozgás, teljes értékű táplálkozás. Segédeszközöket is alkalmazhatunk (testközeli és testtávoli eszközök), valamint gyógytornát, fizikoterápiás és balneoterápiás kezeléseket is használunk.
Mit tehetünk megelőzésképpen?
Fontos a normális testsúly fenntartása, a rendszeres testmozgás (sportoláskor kerülni kell az ízületek túlerőltetését), porckímélő gyakorlatok folytatása, esetleg porcerősítő készítmények alkalmazása.
A panaszokat fontos komolyan venni már a kezdetektől, ezért ha jelentkeznek, minél hamarabb forduljunk szakemberhez. A legtöbb mozgásszervi megbetegedés időben és megfelelően diagnosztizálva jól kezelhető tornával, gyógytornával, fizikoterápiával, gyógyszerekkel.
A mozgásszervi megbetegedések megelőzése és kezelése mindannyiunk közös érdeke
A betegség nem csak a beteg életminőségére, de a vállalkozásokra és a nemzetgazdaságokra nézve is rendkívül ártalmasak. A problémát kezelve javulhat a munkavállalók egészsége és jólléte, versenyképesebbé válhatnak a vállalatok és csökkenhet a hazánk nemzeti egészségügyi rendszereire most nehezedő teher.
Dr. Moravcsik szerint a mindennapi szokások kialakítása már gyermekkorban megkezdődik, ezért minél kisebb korban foglalkozzunk a mozgásfejlesztéssel. A szülő felelőssége, hogy a gyermeke felnőttkorban szeret-e majd mozogni: mutassunk jó példát, és olyan szabadidős programokat keressünk, amelyek során egész testünket átmozgathatjuk, lehetőség szerint a jó levegőn.
+ 1 TIPP: A mozgásszervi betegségek megelőzésével kapcsolatosan számtalan értékes információról olvashatsz a Pécsi Orvostudományi Egyetem 418 (!) oldalas “Tréning tematika” c. online elérhető tanulmányában!
Felhasznált források: semmelweis.hu, weborvos.hu, goodwill.hu, mob.aeek.hu, vg.hu
You must be logged in to post a comment.